Norvég erdei macska története
A norvég erdei macska egy ősi fajta, amely természetes módon, emberi beavatkozás nélkül fejlődött ki több száz éven át Norvégia erdőiben. Hazájában skogkattnak (norvégul „erdei macska”) hívják. A norvég erdei macskának az Egyesült Államokban néha a „wegie” becenevet adják. Ennek a nagyméretű, vad külsejű macskának sűrű, hosszú szőrzete és hiúzszerű szőrös fülei (a fülhegyeken növekvő szőrcsomók) vannak. Erős kötelékeket tud kialakítani a családtagokkal, de általában inkább egyedül pihen, mint bárki ölében.
Úgy tartják, hogy a norvég erdei macska származása a vikingek idejére nyúlik vissza. A norvég erdei cicára emlékeztető képek és írásos leírások már a 16. században léteztek. A fajta még egy norvég tündérmesében is fontos szerepet játszik Freya skandináv istennőről, akinek két hatalmas erdei macska vontatta a szekerét. A 20. század fordulójára azonban a fajta majdnem elveszett a más típusú macskákkal való válogatás nélküli keresztezés miatt. Az emberek észrevették, felismerték, hogy a fajta nemzeti kincs. 1938-ban V. Olav norvég király a norvég erdei macskát Norvégia nemzeti macskafajtájának tekintette. Sok évtizedbe telt, de Norvégiában a fajtabarátoknak végül sikerült megmenteni a fajtát, és gondos tenyésztési programokkal megerősíteni egyedszámát. Az első norvég erdei macskákat 1979-ben importálták az Egyesült Államokba. A The Cat Fanciers Association 1994-ben ismerte el és regisztrálta hivatalosan.
Norvég erdei cica jelleme
A független, de ragaszkodó norvég cica nem alszik Veled egész éjszaka, de időnként meglátogathat egy rövid szeretgetésre. Ez nem jelenti azt, hogy a norvég erdei macskának távolságtartó személyisége van – távolról sem. A norvég erdei macskák nagyon ragaszkodnak gazdáikhoz, és szeretnének részt venni a családi élet minden területén. A norvég erdei macskák kíváncsiak, játékosak és kiegyensúlyozottak, így nagyszerű társaik a gyermekes családoknak. Elég alkalmazkodók ahhoz, hogy a nyugodtabb kutyákkal kijöjjenek, és általában boldogan élnek más macskákkal is.
A norvég erdei macska tartása és ápolása
A norvég erdei macska sűrű szőrzete hetente alapos kefélést igényel a gubancok elkerülése miatt. Évente egyszer, tavasszal a norvég erdei macska levedli aljszőrzete nagy részét a nyári szezonra. Ebben a szezonális átmenetben erős lehet a vedlés, ezért gyakrabban kell kefélni a szőrét. Az év minden más szakaszában mérsékelten vedlik. A fogmosás mellett néhány havonta fürdesd meg norvég erdei cicádat, nyírd le rövidre a körmét, és hetente ellenőrizd a fülét, szükség esetén tisztítsd meg. A norvég erdei macskák lassan fejlődnek, nagyjából ötéves koruk körül érik el a teljes méretüket. Felnőtt korukig élénkek és játékosak, de nem megszállottan aktívak. Nagyra értékelik a szórakoztató játékokat, és általában készen állnak a játékra – saját feltételeik szerint. Szerezz be Neki egy kaparófát vagy tornyot a mászáshoz, ágaskodáshoz és vakarózáshoz. A macskád különösen értékelni fogja, ha a kaparófája vagy mászókája egy ablak közelében található, ahonnan elégedetten nézlődhet.
Megjelenése és színváltozatai
A norvég erdei macska úgy néz ki, mintha otthon lenne az erdő vadonjában. Nagy, mégis jól kiegyensúlyozott és erős izomzatú, erős csontszerkezettel.
Felépítésében hasonlyt a Main Coon és Szibériai macska fajtákhoz. Széles mellkasa és vaskos megjelenése van, de nem tűnik kövérnek. A hátsó lábak valamivel hosszabbak, mint az első lábak, így a fara valamivel magasabban van, mint a vállai. A fajta közepes és nagy fülei szélesek a tövénél, lekerekítettek, és erősen bundázottak. A hiúzvégek (csomók a fülek hegyén) a fajta rendkívül erős jellemzője. Speciális dupla bundával rendelkezik, hogy melegen tartsa a macskát a kemény skandináv tél alatt. A hosszabb, durva, vízálló külső szőrzet a mellkasnál fodrot, a nyaknál gallért, a hátsó lábakon barázdákat, bozontos farkat és a lábujjak között erős tincset képez. A rövid, sűrű aljszőrzet meleg szigetelést biztosít a hideg ellen. A macska szőrzete szivárvány színekben, árnyalatokban és mintázatban jelenik meg. Lehet cirmos, tigrismintás, pettyes vagy gyűrűzött, esetleg fekete, kék, borostyán, teknőctarka színű vagy ezek kombinációja.
Norvég erdei macska etetése
A norvég erdei macskák erős felépítésűek, de soha nem hízhatnak meg. Az evésére való odafigyelés a legjobb módja annak, hogy megelőzzük a súlyfelesleggel összefüggő egészségügyi problémákat, beleértve a cukorbetegséget, a szívbetegségeket és a csípőízületi diszpláziát, amelyekhez a túlsúly is társulhat. Naponta legalább kétszer mért mennyiségű táplálékkal etesd. Ne hagyd kint az ételt egész nap, a szabadon táplált macskák a szükségesnél többet nassolnak, ami túlsúlyhoz vezethet. Kérj tanácsot állatorvosodtól vagy tenyésztőtől norvég erdei macskád egészséges táplálékával kapcsolatban.
További érdekes cikkeket olvashatsz a blogbejegyzések között többek között az orosz kék és main coon macskáról valamint a hipoallergén macskákról.
Források:
https://www.thesprucepets.com/norwegian-forest-cat-4170085
